Language and economy: linguistic landcape of enterprises in bilingual settlements of Transcarpathia

Authors

DOI:

https://doi.org/10.31652/2521-1307-2022-36-107-126

Keywords:

linguistic landscape, multilingualism, language and economy, Transcarpathia

Abstract

Introduction. The linguistic landscape is often included in the analysis of economic processes, investigating the frequency of the appearance of signs and inscriptions, and the semiotic study of signs and advertisements is associated with the success of enterprises. There is a growing body of research on the relationship between economics and language use.

The purpose of this article is to analyze the inscriptions in the languages of the minorities of commercial establishments in the settlements of Transcarpathia, where the Hungarian and Romanian national minorities live. In the paper, we focused on solving the following tasks:

  • whether multilingualism is manifested in the economic sphere;
  • whether there are national or regional trade networks that adapt to the language of the local population;
  • whether there are different patterns and established traditions in the posting of inscriptions in minority languages.

Result. The desire for monolingualism in the economic sphere can lead to a closed market system, as a result of which not only a narrowed layer of consumers can be formed, but also the entrepreneurs themselves risk losing opportunities for international exchange of experience. There is a need for a new, innovative strategy, which would be based on a supranational system - in order to turn a closed system into an open one with the help of multilingualism, market self-regulation and the admission of external inspirations would be enough.

Originality. The analysis of the experience of the linguistic diversity of other multiethnic regions allows us to draw two important conclusions for the Transcarpathian region of Ukraine as well. First, "the professional management, use and marketing of multiethnicity and multilingualism can contribute to the improvement of the welfare of the whole society", and second, "the collective experience of minority life can be turned into economic advantages". The minorities of Transcarpathia and their language use should not be viewed as a burden to social processes, but as such cultural force that can be turned into economic profit, in indirect or even direct ways.

Conclusion. The purpose of our research, which revolves around the "language-economy- society" axis, is to present the monolingualism or multilingualism of different establishments located in the settlements of Transcarpathia, where Hungarians and Romanians live.

Author Biographies

  • Kornélia Hires-László, Ferenc Rákóczi II Transcarpathian Hungarian Institute

    Associate Professor of the Department of History and Social Sciences, head of the Antal Hodinka Linguistic Research Center

  • Réka Máté, Ferenc Rákóczi II Transcarpathian Hungarian Institute

    PhD student, assistant lecturer at the Department of Philology, researcher of the Antal Hodinka Linguistic Research Center

  • Enikő Tóth-Orosz, Ferenc Rákóczi II Transcarpathian Hungarian Institute

    PhD student, researcher of the Antal Hodinka Linguistic Research Center

References

Bartha Cs., Laihonen P., Szabó T. P. Nyelvi tájkép kisebbségben és többségben: egy új kutatás területeiről. Pro Minoritate 2013, ősz: 13–28. URL: http:/www.prominoritate.hu/folyoiratok/2013/ProMino-1303-02-bartha-laihonen-szabo.pdf

Ben-Rafael E., Shohamy E., Muhammad H. A. Trumper-Hecht N. Linguistic Landscape as Symbolic Construction of the Public Space: The Case of Israel. International Journal of Multilingualism, 2016, Volume 3, Issue 1. https://doi.org/10.1080/14790710608668383

Ben-Rafael E., Shohamy E., Barni M. Introduction. In: Ben-Rafael E., Shohamy E., Barni M. eds. Linguistic Landscape in the City. Bristol : Multilingual Matters, 2010, XI–XXVIII. https://doi.org/10.21832/9781847692993

Beregszászi A. „Csata” a szimbolikus térért, avagy a látható/láthatatlan anyanyelv. // Beregszászi A., Papp R. szerk., Kárpátalja. Társadalomtudományi tanulmányok. Budapest–Beregszász : MTA Etnikai- nemzeti Kisebbségkutató Intézet – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2005. S. 158–163.

Beregszászi A., Csernicskó I., Ferenc V. Nyelvi jogaink és lehetőségeink. Útmutató és tájékoztató a nyelvtörvény gyakorlati alkalmazásához kárpátaljai magyaroknak. Budapest : Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., 2014.

Borbély A. szerk. Nemzetiségi nyelvi tájkép Magyarországon. Budapest : Nyelvtudományi Intézet, 2020. URL : http://www.nytud.hu/publ/nemzetisegi_nyelvi_tajkep/nemzetisegi_nyelvi_tajkep.pdf

Cenoz J., Gorter D. Linguistic landscape and minority languages. International Journal of Multilingualism (special issue), 2006/3 (1). S. 67–80. http://doi.org/10.1080/14790710608668386

Cenoz J., Gorter D. Language Economy and Linguistic Landscape.In: E. Shohamy, D. Gorter eds. Linguistic Landscape: Expanding the scenery, New York; London : Routledge, 2009. S. 55–69.

Csata Zs. Ethnicity and Economy. A Research Agenda for Transylvania. Erdélyi Társadalom, 2015/13 (3). S. 9–23. https://doi.org/10.17177/77171.166

Csata Zs. Az etnikai polarizáció és a jólét összefüggései Erdélyben. REGIO 27. évf. (2019) 3. szám 28–77. https://doi.org/10.17355/rkkpt.v27i3.274

Csata Zs., Marácz L. Regulatory Environment, Linguistic Inequalities, and New Opportunities for Hungarian Minority Interest Representation in Romania. Language Policy and Linguistic Justice, 2018, S. 393–430. https://doi.org/10.1007/978-3-319-75263-1_13

Csernicskó I. Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867– 2010). Budapest : Gondolat Kiadó, 2013.

Csernicskó I. Nyelvek vetélkedése a nyelvi tájképben: kárpátaljai példa. Alkalmazott Nyelvtudomány 2015/1–2: 71–84.

Csernicskó I. A dinamikusan változó nyelvi tájkép: Kárpátalja példája. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények. 2016a / 4 évf. 3. szám, 91–105.

Csernicskó I. A változás megragadása a nyelvi tájképben. Magyar Nyelv 2016b /1: 50–62. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2016.1.50

Csernicskó I. Nyelv, gazdaság, társadalom. Globális nyelvek Kárpátalja magyarok lakta végeinek nyelvi tájképében. In: Márku Anita – Tóth Enikő szerk. Többnyelvűség, regionalitás, nyelvoktatás. Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból III. Ungvár: „RIK-U”, 2017. S. 13– 44.

Csernicskó I. Fények és árnyak Kárpátalja nyelvi tájképéből. Ungvár : Autdor-Shark, 2019.

Csernicskó I., Hires-László K., Karmacsi Z., Márku A., Máté R., Tóth-Orosz E. Tévút az ukrán nyelvpolitikában: Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” (elemző áttekintés). Törökbálint : Termini Egyesület, 2020.

Csernicskó I., Hires-László K., Karmacsi Z., Márku A., Máté R., Tóth-Orosz E. A magyarok és a magyar nyelv Kárpátalján. Törökbálint : Termini Egyesület, 2021.

Csernicskó I., Márku A. Ízelítők a Termini magyar–magyar szótár kárpátaljai anyagából. Magyar Nyelvőr 145 2021/4: 417–431. https://doi.org/10.38143/Nyr.2021.4.417

Fedinec Cs. Regionalitás és etnikai jelleg az ukrajnai kisebbségi pártpolitikában. // Fedinec Cs. – Szarka L. – Vízi B. szerk. Etnikai pártok Kelet-Közép-Európában, 1989–2014. Budapest : Gondolat Kiadó, 2018. S. 453–474.

Fedinec Cs., Csernicskó I. Hány az óra, Vekker úr? Időzónák és politika Kárpátalján. Kommentár 2018/2: 81–99.

Fedinec Cs., Csernicskó I. Hány az óra, Vekker úr? Időzónák és politika Kárpátalján. // Kontra

M. szerk. „Tudjuk a nyelvtant, mégsem tudunk semmit” – Olvasmányok nyelv, társadalom és kultúra összefüggéséről. Budapest : Károli Gáspár Református Egyetem – L'Harmattan Kiadó, 2018. S. 12–39.

Gorter D. A nyelvi tájkép tanulmányozása: bevezetés a tudományterületbe. Regio 2017/3: 31–49. https://doi.org/10.17355/rkkpt.v25i3.171

Hires-László K. Nyelvi tájkép és etnicitás Beregszászon // Márku A. – Hires-László K. szerk. Nyelvoktatás, kétnyelvűség, nyelvi tájkép. Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, Ungvár : Autdor-Shark, 2015. S. 160–185.

Hires-László K. Nyelvi tájkép és turizmus Beregszászon // Tódor E. M., Tankó E., Dégi Zs. szerk. 2018: Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség I. Nyelvhasználat, nyelvi tájkép és gazdasági élet. Kolozsvár: Scientia Kiadó, 2018. S. 193–210.

Hires-László K., Horzsa G., Letenyei L. A többnyelvűség jót tesz az üzletnek. Egy nyelvi tájkép kutatás eredményei a kelet-szlovák-magyar határrégióban. JelKép 2020/4. S. 23–37. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2020.4.23

Karmacsi Z. Település- és utcanevek Kárpátalja magyarlakta településein. In: Beregszászi A., Hires-László K. szerk. A meszelt falakon túl. Születésnapi köszöntő kötet Kótyuk István tiszteletére. Beregszász: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Magyar Tanszéki Csoport, Hodinka Antal Intézet, 2014. S. 87–98.

Karmacsi Z. Zápszony és Mezőkaszony nyelvi tájképének változása // Барчан В. В., Белей Л. О., Венжинович Н. Ф., Кузьма О. Ю., Староста О. І., Шаркань В. В., Шумицька Г. В., Ярема Х. І. ред. Студії з філології та журналістики: Матеріали ІІ Міжнародної наукво-практичної конференції студентів та аспірантів "Актуальні проблеми філології та журналістики". Ungvár : Grazhda, 2016. S. 239–241.

Karmacsi Z. A nyelvi tájkép változásának egy aspektusa // Márku A. – Tóth E. szerk. Többnyelvűség, regionalitás, nyelvoktatás. Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból III. Ungvár: „RIK-U”, 2017. S. 54–60.

Karmacsi Z. Kárpátalja turisztikai vonzerőinek nyelvi tájképe. METSZETEK Vol. 7:1. 2018a. S. 91–118. https://doi.org/10.18392/metsz/2018/1/4

Karmacsi Z. Turizmus és nyelvi tájkép. // Tódor E. M., Tankó E., Dégi Zs. szerk. Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség. Nyelvhasználat, nyelvi tájkép és gazdasági élet. Kolozsvár : Scientia Kiadó, 2018b. S. 211–220.

Laihonen P. Nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2012/3: 27–49.

Laihonen P. Csíkszentdomokosi nyelvi tájkép. Székelyföld, 2013/7. S. 157–177. https://jyx.jyu.fi/dspace/bitstream/handle/123456789/42242/laihonen.pdf?sequence=1

Landry R., Bourhis R. Y. Linguistic landscape and ethnolinguistic vitality: An empirical study. Journal of Language and Social Psychology, 1997/16, 23–49. https://doi.org/10.1177/0261927X970161002

Laihonen P., Csernicskó I. Kísérlet egy összehasonlító vizsgálatra: a nyelvi tájkép dél-szlovákiai, székelyföldi és kárpátaljai falvakban. REGIO 25. évf. 2017 / 3, 50-81. http://doi.org/10.17355/rkkpt.v25i3.172

Molnár D. I. Perifériáról perifériára. Kárpátalja népessége 1869-től napjainkig. Budapest : MTA TK Kisebbségkutató Intézet – Kalligram Kiadó, 2018.

Molnár D. I. Kárpátalja népessége // Csatáry Gy. főszerk. Kárpátalja története. Örökség és kihívások. Beregszász–Ungvár : II. RF KMF – „RIK-U” Kft., 2021a. 32–49.

Molnár D. I. Kárpátalja lakosságának területi eloszlása az újonnan kialakított közigazgatási rendszer tükrében // Molnár D. E. – Molnár F. szerk.: Társadalomtudományi tanulmányok, A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tanulmánykötete. Beregszász–Ungvár : II. RF KMF – „RIK-U” Kft. 2021b.

Molnár J., Molnár D. I. Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. Beregszász : KMPSZ Tankönyv- és Taneszköz Tanácsa, 2005.

Scollon R., Scollon S. W. Discourses in place: Language in the material world. London : Routledge, 2003. https://doi.org/10.4324/9780203422724

Shohamy E. LL research as expanding language and language policy. Linguistic Landscape, Jan 2015 /1-2, 152–171. https://doi.org/10.1075/ll.1.1-2.09sho

Tódor E. M., Tankó E., Dégi Zs. szerk. Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség I. Nyelvhasználat, nyelvi tájkép és gazdasági élet. Kolozsvár : Scientia Kiadó, 2018a.

Tódor E. M., Tankó E., Dégi Zs. szerk. Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség II. Nyelvhasználati terek és nyelvi sokszínűség. Kolozsvár: Scientia Kiadó, 2018b.

Tóth E. Mezőgecse község nyelvi tájképe: szociolingvisztikai elemzés. In: Студії з філології та журналістики. Випуск 2. Ужгород : Видавництво ФОП Бреза, 2014a. S. 410–412.

Tóth E. A magyar nyelv megjelenése Badaló és Halábor nyelvi tájképében. LIMES. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve. I. évfolyam. Ungvár : V. Pagyak Kiadója, 2014b. S. 57–64.

Tóth E. A 2012-es nyelvtörvény gyakorlati alkalmazása: Mezőgecse példája. // Márku A. – Hires-László K. szerk. Nyelvoktatás, kétnyelvűség, nyelvi tájkép. Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból. Ungvár : Autdor-Shark, 2015. S. 186–205.

Published

2023-06-21

Issue

Section

Issues of dialectology and onomastics

How to Cite

Hires-László, K., Máté, R., & Tóth-Orosz, E. (2023). Language and economy: linguistic landcape of enterprises in bilingual settlements of Transcarpathia. Scientific Notes of Vinnytsia Mykhailo Kotsiubynskyi State Pedagogical University. Series: Philology (Linguistics), 36, 107-126. https://doi.org/10.31652/2521-1307-2022-36-107-126

Share

Similar Articles

1-10 of 81

You may also start an advanced similarity search for this article.